Nyissuk ki a szemünket és a szívünket a szükséget szenvedők iránt

A szegénység nem csak gazdasági probléma, hanem inkább egy többdimenziós valóság, mely aggodalomra ad okot, ami a jövedelem és a méltóságteljes élet alapvető készségeinek hiányát is magába foglalja. Ez nem korlátozódik szigorúan a rossz táplálkozásra és rossz lakhatási feltételekre, hanem valódi akadálya az orvosi és szociális ellátásokhoz való hozzáférésnek. Szegénynek lenni nem csak azt jelenti, hogy az embernek nincs élelme vagy ruhája.

A legnagyobb szegénység nemcsak az anyagi szegénységet jelenti, hanem az érzelmi szegénységet is, amelyet a világ közömbössége vált ki a nehéz helyzetben lévő, gyakran még saját családja által is elhanyagolt személy iránt.

Néhány szempont, amelyet sokan figyelmen kívül hagynak a szegénység kapcsán: meglátni és megérteni, megelőzni vagy ha már kész tény, akkor a sebeket gyógyítani és lehetőség szerint orvosolni kell. Természetesen feladatunk az is, hogy az érintett személy környezetét, miképp a településen élőket érzékennyé tenni, és az emberi méltóságot tisztelő, hatékony és valós intézkedéseket foganatosítani, mert ettől lesz a közösség valóban figyelmes és befogadó.



„Hisszük és állítjuk, hogy szeretnünk kell egymást, de ez nemcsak keresztényként kell meg is tennünk, hanem jóérzésű emberként észre kell vennünk a szegények nélkülözését, szenvedését és az irgalmasság cselekedeteit kell gyakoroljuk embertársainkon. Ehhez pedig mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ha egy jobb világban akarunk élni, akkor előbb nekünk kell jobbnak lennünk, felülvizsgálva saját életünket, tetteinket és annak következményeit. Ez lehet talán legegyszerűbb és legjobb ellenszere a közömbösségnek” – írja a Hans Lindner Alapítvány közleménye.

A világnaphoz kötődve az alapítvány pénteken akciót szervezett, és egy különleges, háromfogásos menü elkészítésével kedveskedett a Lindner Agape program kedvezményezettjeinek. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott támogató önkéntesként Ardelean Margareta, egy jeles és ismert szatmárnémeti száraztésztagyártó cég tulajdonosa, aki részt vállalt a hozzávalók beszerzéséből, majd együtt főzött és sütött a népkonyha csapatával és a szakmatanuló diákokkal.



Jó lenne, ha egész éven át megtalálnánk mindig azt az alkalmat, hozzá pedig azt az akciót és a lovagias támogatókat, akik szembemennek a közömbösséggel, meglátják a hiányt és cselekednek azok érdekében, akik már erre csak nagyon nehezen képesek. A labda fel van dobva!

„Nyissuk ki szemünket és szívünket a szükséget szenvedők felé és tegyünk jót, de ne csak ezen a napon, hanem bármikor, amikor valakinek szüksége van a segítségünkre!” – írják.

A programba továbbra is várják az önkéntesek jelentkezését és szívesen fogadnak mind programot fejlesztő ötleteket, mind a nagylelkű adományozók segítségét és a termelők, vállalkozók felajánlásait.